A Threefold farmon már hagyományossá vélt Nyári konferencián 1947-ben Ehrenfried Pfeiffer Az emberiség szellemi vezetése címen öt előadást tartott, amely a XII. századtól a XX. századig, Rudolf Steiner korszakáig terjed. Assisi Szent Ferenc, isten barátja, Jakob Böhme és Rudolf Steiner, mint az emberiség szellemtörténetének kiemelkedő individualitásai, életük eseményeinek bemutatásán keresztül ábrázolja az emberiség fejlődésére gyakorolt hatásukat. Tevékenységükön keresztül láthatjuk meg az adott személyiség sorsának dinamikus kibontakozását, mivel életük részletei megvilágosítóbbak lehetnek, mint tanításaik. Sok szép gondolattal találkoznánk, de nem érthetnénk meg egy emberi lény karmáját. Puha kötés, 79 oldal

Az Ehrenfried Pfeiffer életmű sorozatunk hetedik kötete a Biodinamikus gyümölcstermesztésről szól.  Ehrenfried Pfeiffer az egész gyümölcstermesztés gyakorlatát átfogó gondolatokat tár elénk, kitér minden olyan részletre a talajelőkészítéstől az ültetésen, az ápoláson, metszésen át az alany és a nemes rész rész közötti kapcsolatig, amely ahhoz kell, hogy gyümölcstermesztő faradozásunk eredményes legyen, az adott természeti körülményekhez a legjobban tudjunk alkalmazkodni. Szemléletének középpontjában természetes módon a biodinamika áll, mely az elemi lények világa, a természet és a kertészkedő ember felelős tevékenységéről és összhangjáról szól. Puha kötés, 112 oldal

Christian Rosenkreutz titokzatos individualitás. Száz évente újra inkarnálódik, aktívan és észrevétlenül munkálkodik az emberiség fejlődése érdekében munkatársaival együtt. A rózsakeresztes impulzus Christian Rosenkreutz XIII. századi megjelenésével indult, majd 1378-ban újratestesült. 106 éves élte során 1459 Húsvét szombatján rejtélyes beavatási üzenetet kapott. Hét évet kellett várnia, hogy a legjobb kozmikus állásban vehesse fel azokat az erőket, melyek küldetéséhez szükségesek voltak. A beavatás képi ábrázolását Johann Valentin Andreae tollából ismerhetjük meg 1602- től melyet 1616-ban adtak ki. J.V. Andreae által megjelenített tartalom szellemi magyarázatát Pfeiffer csodálatos képekben ábrázolja a beavatás hét napjával, és annak próbatételeivel. Már a mű címe is magyarázatot igényel. A „kémiai menyegző” makrokozmikusan szellem és anyag összekapcsolódását, valódi nászát hordozza, mikrokozmikusan pedig a magasabb Én és az emberi lénytagok egymáshoz való kapcsolatát, a Szellemén, a Manasz erejének megszületését.

... Michael múltjának szellemi története ismert és nemcsak Rudolf Steiner könyveiben lehet megtalálni, egy része Steiner kora előtt írdott művekből van. Ma még messze vagyunk a szellemi történelem gondolatától, de csak akkor leszünk képesek a történelem menetét megváltoztatni, ha a szellemi történelem ismretté válik és tanítják azt. Rudolf Steiner volt ugyanakkor az egyetlen, aki Michael jelenkori feladatáról is beszélt. " .... az előadó Rudolf Steiner 1919. november 23-án Michael küldetéséről tartott előadásaiból idézett, alátámasztásul annak, hogy többé sem politikai, sem gazdasági, sem szellemi impulzusokat nem fogadhatunk a múltból: hogy az egész földre kiterjedő háború van kilátásban és hogy a másik oldalon egyedül csak Michael útja van. " 

Az Ehrenfried Pfeiffer életmű sorozatunk első kötete a Szívelőadások. 1950-ben megtartott három előadás vezérgondolata : „Egészséges szociális élet csak akkor tud kifejlődni, (ha a szívre vonatkozó) régi pumpa elképzelést elvetjük, és lecseréljük a helyesre. Ez tehát olyan téma, amelynek érdekelnie kell a szociális problémákat tanulmányozókat. Az igazi megismerés e tekintetben azt is lehetővé tenné, hogy olyan gépeket építsünk amelyek megfelelnek az ember lényének, harmonizálnak vele, és nem rombolóak számára”. Rudolf Steiner szerint mindkét problémát csak akkor lehet megoldani, „ amikor az emberek tudatában lesznek, hogy az emberi lényben lévő láthatatlan az, ami a szívet hajtja.” A könyv központi eleme, a pumpáló szívről alkotott elképzelés a közismeretet és közvélekedést hamisító súlyos tévedés. A tudomány területére is átszivárgott a tévedhetetlenség dogmája, megteremtve ennek az intellektuális korszaknak a mindent elborító kultuszát. Fontos megértenünk a szív evolúciójának kérdését, ami jövőnk egyik kulcskérdése. A szív mint „híd- szerv” egy olyan érzékelő szerv, amely áthidalja az élők és holtak ma még meglévő szakadékát. Az élet és halál misztériumának eredetforrásánál vagyunk. Rudolf Steinertől kapott imaginációs gyakorlata során Pfeiffer ráébredt a szívnek az idő áramában betöltött híd szerepére. Az ember a teljes Kozmoszt saját szívközpontjában összenyomva, kifelé sugározva azt, a jövő kozmoszát teremti meg. Új szív van kialakulóban, „ korunkban bizonyos változások mennek végbe a szívben, ahol egy ötödik szívkamra fog fokozatosan kifejlődni. Ebben az ötödik kamrában az embernek lesz egy új szerve, mely lehetővé teszi, hogy eltérő módon uralja az életerőket, mint ahogy az jelenleg lehetséges.” Bizonyos okkult erők ellenezték e tudás nyilvánosságra hozatalát, és csak Rudolf Steiner halála árán és után látták be, hogy „ ha ez a tudás a szív központról nem válik ismertté,az emberi nem számára nincs megváltás, csak pusztulás.” Puha kötés, 51 oldal 2019

Robyn M. Brown könyve végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. Robyn már több mint 20 éve foglalkozik tanítóként nehézségekkel küzdő gyermekekkel, és Rudolf Steiner Gyógypedagógiai Kurzusára támaszkodva igyekszik elmélyíteni gyakorlati munkáját. A tanítás, a tanárképzésben való munka és a sokévi mentorálás gyümölcse ez a könyv, amely a hét életfolyamat ívén halad végig, ahogy minden átalakulás és gyógyulás is. Ismerteti a gyógypedagógiai polaritások képét, felvázolja a tizenkét érzék helyes illetve problémás működését, valamint azt is, amit a nevelő vagy a szülő tehet ezekben a helyzetekben. Mindezt elevenen, egy képzeletbeli osztály tanítóján és tanulóin keresztül. Részlet a könyvből:  Az ítélet nélküli megfigyelés képessége a szeretetre való képességünkhöz kapcsolódik. Az ítélet megakadályozza a szeretet képességét, mert az ítélet mindig valami önkényesen alkotott , saját véleményünkön alapul. A pozitív ítéletet a szimpátiából formáljuk. Az antipátiából negatív ítéletek születnek. Mindkettő saját énünk kivetülésének tükröződése. A szeretethez elfogulatlanság kell. Szükség van a lélek egyensúlyára, és ez az , amit fel tudunk építeni, amikor az ítélet nélküli megfigyelésre tanítjuk magunkat. Amikor a gyerekekkel dolgozunk, ez a nyugodt cendes egyensúlyi hely az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdhessük észlelni a gyermek géniuszát. Ez a gyermek magasabb énjének képmása. Ezt a képet visszük magunkkal a meditáción keresztül az alvásba. A gyermek angyala másnap reggel súghat nekünk valami újat, hogy hogyan kezdjünk másképp dolgozni a gyermekkel. Ha megtanulunk ítélet nélkül megfigyelni, megtanulunk lélegezni. Megtanuljuk, hogyan kapcsoljuk össze azt, ami kívül van azzal, ami belül van. Ez a gyermek és a nevelő között egy kifinomult fonalat hoz létre, mellyel a megértés kezd áramlani közöttük. Itt kezdődik a gyógyítás munkája. 

Ita Wegman neve már Magyarországon  is egyre ismeősebben cseng az antopozófia iránt érdeklődők körében. Ebben alapvető szerepe van  Emanuel Zeylmans ( 1926-2008 ) Ki volt Ita Wegman? című háromkötetes életrajzának. Az első három kötetben Ita Wegman külső életrajzát tekinthetjük végig, a negyedikben pedig a belső fejlődését, Rudolf Steine mellett végzett iskolázását és szellemi útját követhetjük nyomon.  E hatalmas művet olvasva jogosan merülhet fel bennünk az íróval kapcsolatban is a kérdések: Ki volt Emanuel Zeylmans? MIlyen ember volt? Miért vállalkozott az antropozófiai életben sokak számára egy még most is megosztónak tűnő személyiség életrajzának megírására? Hogyan kutatta fel Ita Wegman nyomát sok évtizeddel később? Kik és hogyan segítették ebben? Érték-e támadások? Mit élt át az első három kötet megszületésének tizenkét éve alatt? ( ... ) a könyv sok új információt, értékes kiegészítést nyújthat a Wegman- életrajz keletkezéstörtének, az író személyéhez, a korhoz, az Antroppozófiai Társaság és tagjainak történetéhez, a magyar olvasók számára.

Korunk gyermekei - kihívások, lehetőségek, ajándékok   - válogatott tanulmányok Kiadványunkban dr. Adam Blanning antropozófus orvos és Manfred Schultze, a tevékenység pedagógia egyik alapítójának írásait adjuk közre.   Tartalom: - dr. Adam Blanning, MD: Kihívások , lehetőségek és ajéndékok a korunkban világra jövő gyermek fejlődésében  - dr. Adam Blanning, MD: Agresszív viselkedés más gyemekekkel szemben - Manfred Shultze- Tevékenységalapú nevelés-  Az akarat pedagógiai dimenziója  

Robyn M. Brown könyve végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. Robyn már több mint 20 éve foglalkozik tanítóként nehézségekkel küzdő gyermekekkel, és Rudolf Steiner Gyógypedagógiai Kurzusára támaszkodva igyekszik elmélyíteni gyakorlati munkáját. A tanítás, a tanárképzésben való munka és a sokévi mentorálás gyümölcse ez a könyv, amely a hét életfolyamat ívén halad végig, ahogy minden átalakulás és gyógyulás is. Ismerteti a gyógypedagógiai polaritások képét, felvázolja a tizenkét érzék helyes illetve problémás működését, valamint azt is, amit a nevelő vagy a szülő tehet ezekben a helyzetekben. Mindezt elevenen, egy képzeletbeli osztály tanítóján és tanulóin keresztül. Részlet a könyvből:  Az ítélet nélküli megfigyelés képessége a szeretetre való képességünkhöz kapcsolódik. Az ítélet megakadályozza a szeretet képességét, mert az ítélet mindig valami önkényesen alkotott , saját véleményünkön alapul. A pozitív ítéletet a szimpátiából formáljuk. Az antipátiából negatív ítéletek születnek. Mindkettő saját énünk kivetülésének tükröződése. A szeretethez elfogulatlanság kell. Szükség van a lélek egyensúlyára, és ez az , amit fel tudunk építeni, amikor az ítélet nélküli megfigyelésre tanítjuk magunkat. Amikor a gyerekekkel dolgozunk, ez a nyugodt cendes egyensúlyi hely az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdhessük észlelni a gyermek géniuszát. Ez a gyermek magasabb énjének képmása. Ezt a képet visszük magunkkal a meditáción keresztül az alvásba. A gyermek angyala másnap reggel súghat nekünk valami újat, hogy hogyan kezdjünk másképp dolgozni a gyermekkel. Ha megtanulunk ítélet nélkül megfigyelni, megtanulunk lélegezni. Megtanuljuk, hogyan kapcsoljuk össze azt, ami kívül van azzal, ami belül van. Ez a gyermek és a nevelő között egy kifinomult fonalat hoz létre, mellyel a megértés kezd áramlani közöttük. Itt kezdődik a gyógyítás munkája. 

" Mindenki, aki törekszik barátom."  Ita Wegman életének utolsó három évét Arlesheiman és Dornachban töltötte, ahol hosszú éveken át tevéknykedett, hanem Tessiben, a Casa Andrea Cristoforóban, amelyet már 1936-ban megvett terápiás munka céljára. Ezen a félreeső, az akkori pusztító világeseményektől védett, ugyanakkor különös erőkkel áthatott vidéken Ita Wegman hatalmas, jövőbe mutató munkát végzett, embereket gyűjtött össze, vezette és támogatta őket, gyógytó, ugyanakkor szellemi módon, a háború utáni kort előkészítve, lényének teljes intenzitásával azért a korért élve.  " Romba fog dőlni az egész világ, és lehethogy ebben nem csak a fegyverek mondják ki a végső szót, hanem a természeti katasztrófák is, amelyek nagyon is összefüggnek azzal, ami az emberrel történik. Mintha egy gigantikus harc lenne készülőben, amelynek, úgy vélem, még csak az elején járunk. Az igazi győzelem csak az egyes emberben születhet meg, méghozzá azokban, akik elegendő morális erőt tudnak kifejleszteni , ez az erő csak a Krisztussal való helyes viszonyban tud létrejönni. Így nézve tulajdonképpen minden ember benne áll ebben a küzdelemben. "  Ita Wegman  1940. novenver 18  

Hét előadás  ( Dornach, 1920. október 17-31. )  Első előadás: Kitüntettt pontok felfedezése a világtörténelemben mint szimptomatikus történelemszemlélet. A keleti szellemi élet utóhatásai. Közép- és Nyigat-Európában. Platonizmus és arisztotelizmus. Kelet kultúrája : az én-érzés tompa átélése, az én a gondolkodás, érzés, akarat szintje felett áll. Nyugat kultúrája : az én belefúródik a külső tényekbe, a gondolkodás, érzés, akarat szintje alatt hat, Közép kultúrája: az én világos, teljes megértése, belső megragadása. Egyén vagy tömeg kérédse. A Kelet, -Nyugat, és Közép-Európában élők adottságai, lehetőségei. A beavatási kultúra feladatai.  Második előadás: Az emberi individualitás fontossága korunkban. Az  én -tudat fejlődése a XV. század óta. A történelmi hármas tagozódás: Nyugaton gazdasági gondolkodás, amely mindent eláraszt, Keleten a - ma már dekadenciába fordult - szellemi vallásos jelleg, Közép a régi Rómából örökölt politikai-jogi-állami beállítódás. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a nyugati és a keleti emberben.  Harmadik előadás: Ami a római világbirodalomban kaotikusan együtt élt, az három részre szakadt. A három áramlat kialakulása a npvándorlás viharában. A világban elterjedt az új gazadsági élet, amely elevenen hat, egy kihunyó ( kinyilatkozáson alapuló )  szellemi élet, és egy Rómától örökölt, elavult jogi-politiai- állami szemlélet. Közép-Európának egy önmagában eleven, saját gyökereiből kinövő szellemi életet kellene felnevelnie. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a Közép embereiben.  Negyedik előadás: Schiller Esztétikai levelei és Goethe A zöld kígyóról és a szép Liliomról szóló meséje közötti összefüggés. Schiller küzdelme a Nyugat szellemivel, Goethe küzdelme a kelet szellemeivel. A szociális organizmus hármas tagozódásának előérzete. A modern gazadsági élet valódi természete. A gazdasági gondolkodás a modern korban pusztító elem, ezért folytonosan szembe kell helyezni vele a szociális organizmus szellemi tagjának építő elemét.  Ötödik előadás : Az emberiség lemondott arról, hogy a világ jelenségeiben észlelje a szellemit. Az intelektualizmus, mint köztes állapot. Az intelektus nem a megismerést szolgálja. az emberiségfejlődés menete Keleten, Nyugaton, és a Közép régiójában. Csak ha belülről értjük meg az emberiségfejlődés menetét, akkor ismerjük fel a hármas tagozódás szükségszerűségét. Imaginációs, inspiráció, intuíció.  Hatodik előadás: A Golgotai Misztérium ténye. Krisztus megértésének alakulása a gnózistól a jelenkorig. Róma, a római tekintélyelv tovább élése az egyházban és a mai tudományos életben. A kinyilatkoztatások iránti fogékonyság Keleten, a csak a gazdaságban rejlő fogékonyság észsezrűség Nyugaton, a Közép szellemiségének megsemmisülése Közép-Európában. Új szellemi élet kialakítása a megsemmisültből és Krisztus meglátása.  Hetedik előadás: A küszöbön álló Krisztus-élmény  a XX. században. A nemzeti sovinizmus szellemi háttere. Szellem-én, életszellem, szellemember. A belső világ csíraszerű előkészítése, hohgy a jövőben a külső is megfelelően tudjon alakulni. 

A Misztériumalakzatok című előadássorozatot Rudolf Steiner 1923 végén, közvetlenül a Karácsonyi Gyűlést megelőző négy hétben tartotta, arra való felkészítésnek, ráhangolásnak szánta. Az előadásokban megjelenik többek között az epheszoszi misztériumtanítások alaphangulata. Betekintést kapunk a hiberniai misztériumokba, a beavatandók lelki felkészítésébe és a beavatandók lelki élményeibe. Ízelítőt kapunk a tanítás tartalmából, amelyben Arisztotelész részesítette Nagy Sándort. Megjelenik a három kabír alak és a szamothrakéi kabír misztériumok. Áttekinthetjük a változásokat a görög misztériumoktól a középkorig: Bemutatásra kerül a középkori rózsakeresztesség eredete (templom nélkül, de morális összetartással). Goethe Faustja és a rózsakeresztes laboratóriumok.  A természet szellemeinek visszahúzódása az emberi megismerés elől; a természet folyamatai absztrakciókká válnak. A kozmikus intelligencia elvesztése a középkori kutatónál. „Különböző korok misztériumai számtalan alakzatban léteztek a Föld különböző tájain. […] Minden vidéknek megvolt a maga sajátos misztériumalakzata az ottlakóknak, illetve az azon a területen uralkodó viszonyoknak megfelelően. […]  Ami a Golgotán történt, bizonyos módon összefoglalja mindazt, ami a Földön a különböző misztériumokban szétszórva volt jelen. A Golgotai Misztérium különbözött azonban minden más misztériumtól, amelyeket bemutattam önöknek, mégpedig abban, hogy az egész világ előtt, úgyszólván a történelem színpadán zajlott ez a misztérium, a régebbi misztériumok viszont a templom mélyének homályában játszódtak le, és a templom mélyének e homályából küldték ki impulzusaikat a világba. […] Aki valóban érti a Golgotai Misztériumot – nem attól értjük, hogy a történelemből ismerjük a róla fennmaradt híradásokat –, az ugyanakkor az azt megelőző misztériumokat is érti.”